A selyemfényű puszpángmolyt (Cydalima perspectalis) hazánkban Sopron környékén figyelték meg első ízben 2011 őszén, azóta Balaton melletti kertben és Budapesten is károsított a kártevő puszpáng bokrokon.
A selyemfényű puszpángmoly évente 3 nemzedéket nevel ki, tehát háromszor rajzik a lepkéje. A kifejlett egyedek szétnyitott szárnyakkal elérik a 4 centimétert, színük fehéres, és szárnyukat körben széles barnás szegély övezi. A lárváik zöld színűek, teljes fejlettségükben 4 cm-es méretet is meghaladhatják. A fejlett lárvák feketés csíkokkal mintázottak, fejük fekete. Általában a levelek hátoldalán élnek, oda tapadva, rejtőzködve. Bábozódáshoz vonuló lárvák több levelet összeszőnek, abban húzódnak meg, azokból fejlődnek ki az kirepülő lepkék. A kárt a hernyók rágásukkal okozzák: a fiatal hernyók csak hámozgatják a fiatal leveleket (csak egyik oldalról rágják le a levélszövet felszínét), ezek a levelek kisárgulnak. A fejlettebb, nagyobb méretű hernyók már gyors mértékben lerágják a kis leveleket, gyakran a teljes levéllemezt. Erős fertőzésnél tipikus, hogy csak a csupasz hajtás és levélnyél marad vissza, melyen a lárvák szövedéke is látható zöld ürülékükkel.
Védekezni a fertőzőtt hajtások eltávolításával, vagy súlyosabb fertőzés esetén rágó rovarok elleni permetszer kijuttatásával lehet.
forrás: balintgazda.hu
"Az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az ún. idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség. Az Európai Bizottság tervei szerint az EU számára leginkább veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokat egy európai szintű egységes lista tartalmazná, amelyre a tagállamok és a Bizottság szakmai egyeztetésének eredményeként kerülnének fel az egyes fajok. A listán szereplő fajokkal kapcsolatosan a tagállamoknak – attól függően, hogy milyen típusú özönfajról van szó –különböző intézkedéseket kellene végrehajtaniuk. "
www.kormany.hu/gondoskodunk-az-akacrol
Eddig a hivatalos hír, amivel nem feltétlenül van baj. Habár Európa eléggé változatos éghajlatú és élővilágú. Amelyik növény vagy állat az egyik tagálamban problémát okoz, az lehet, hogy a másikban áldás. Szóval nem biztos hogy van értelme a központi szabályozásnak.
A további hírek szerint viszont a lista élén áll az akác. Anélkül, hogy bármilyen összeesküvéselméletek mögé állnánk, oldalakat lehetne írni arról, hogy ez miért butaság, és miért kifejezetten káros, elsősorban Magyarországra nézve. Én csak egyet szeretnék kiemelni. Az Európai Unión belül hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség. Egy átlagos évben a méhek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő. Ezen mennyiség legnagyobb része akácméz. Tehát az akác a méhek nagy részének fő táplálékforrása. Annak eltünése katasztrofális lenne a méhekre nézve is, amit az összes rovarbeporzású növény is megsínylene.
Ezen kívül csak felsorolásszerűen:
A tervezet ellen több fórumon is tiltakoznak magyarországi és külföldi szervezetek. A következő petíciót már több mint 22000 ember írta alá, és ehhez bárki csatlakozhat:
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika - Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika - Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika – Telektisztítás
Fakivágás - Alpintechnika - Telektisztítás